HTML

2008.03.03. 22:22 Török Miska

Reményváró

Alkoholizmus a fiatalok körében

2007. szeptemberében végleg bezárt a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Hallgatói Klubja. Egy új törvény értelmében ugyanis felsőoktatási intézmény területén tilos alkoholt árulni.

A főiskolások körében csak TÉKÁ névvel illetett hely - mivel egy épületben volt a főépülettel, bár attól elkülönítve – működését a megszokott keretek között ezért nem folytathatta. Felvetődött a gondolat, hogy a helyiség területén teaházat indítanának, de az ötletet hamar elvetették, mondván, hogy nem lenne rá igény: „A srácoknak sörre és dohányfüstre van szükségük, nem teára és kávéra!” 

Volt persze tiltakozás, talán még aláírásgyűjtés is, de az érintettek viszonylag hamar beletörődtek szeretett találkahelyük elvesztésébe. Nem kell azonban arra gondolni, hogy felhagytak káros szenvedélyeikkel, egyszerűen csak találtak egy másik helyet. A régi pultosok ugyanis kibéreltek egy kis pincét, és ünnepélyes keretek közt létrejött az új partihely. Hogy mennyire sikeresen? Szabi a café vezetője elárulta, hogy az első héten annyi sört adtak el, mint régen egy hónap alatt. De nem csak a sör, hanem a bor és a tömény is elég rendesen fogyott.

Hihetetlen tőkék mozdulnak meg a hallgatók zsebében, ha alkoholról van szó.  Miért is? Miért, mikor és mit is iszunk elsősorban, mi fiatalok?

Egy felmérés szerint a bor a legnépszerűbb köreinkben, általában azonban nem tisztán, hanem üdítővel keverve. Második a sör holtversenyben a tömény italokkal. Ha évszakok tekintetében nézzük, akkor télen a bornak, nyáron a sörnek van szezonja. A többség hetente nyúl a pohár után, jelentős hányaduk 2-3 naponta hódol passziójának.

A miértre a válasz szinte egyénenként különböző, ami persze függ az ivás rendszerességétől is. Általában azonban elmondható, hogy a hallgatóknak szinte kultúrájukká vált az italozás, szeretnek leülni és elbeszélgetni egy pohár bor, vagy egy korsó sör mellett a haverokkal. Ami a bulikat illeti, a spiritusz inkább eszköz, mint cél és úgymond az „Érezd jól magad!” fogalom megtestesítője lett.

Bár jól ismertek az alkohol idegrendszerre gyakorolt káros hatásai, de ami ennél a fizikai pusztításnál aggasztóbb, hogy néha búfelejtésre használjuk a szert. Ez sajnos olyan súlyos következményekhez vezethet, ami személyiségtorzulást, önmarcangolást és depressziót eredményezhet. Hogy mennyire veszélyes? Magyarország a harmadik helyen áll jelenleg az egy főre jutó öngyilkosságok számában. Ha a szocializmus éveit nézzük, akkor ez bíztató statisztika (akkor nagyon sokáig az első pozícióval „büszkélkedhetünk”), de azért ez még mindig elég elkeserítő. Lehetetlen pontosan megbecsülni, hogy a fiatalok körében mekkora szerephez jut a depresszív típusú italozás, de be kell látnunk, hogy rengeteg stressz, csalódás, és elvárás zúdul a 14-24 évesekre. A káros hatásokat tetőzi, hogy az országunk elég bizonytalan jövő előtt áll, és a közhangulat sincs a tetőfokán.

Ezekből a effektusokból mennyi szűrődhet át a káros szenvedélyek közé? Mennyire pesszimisták a mai fiatalok? A szombathelyi Főiskola diákjai miért loholtak egyből az új helyre? A társaság miatt, a hangulat miatt, felszabadulni, vagy borúban tölteni óráikat kedvenc löttyük mellett?


 

Török Miska

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása